Figyelem: ez nem kormányzati oldal — független ingatlanügyi tudásbázis Jogi nyilatkozat
eIngatlanNyilvántartásügyintézés érthetően
ÜGYINTÉZÉS INDÍTÁSA

A tulajdoni lap lekérése (teljes és szemle másolat)

Utolsó módosítás dátuma: 2026-08-06 09:00:00

Ügyintézés indítása »

Az oldal nem kormányzati és nem hatósági felület. Az eIngatlanNyilvántartás független, magánkézben lévő szakmai tudásbázis, amely nem áll jogi kapcsolatban a magyarorszag.hu portállal, az ingatlanügyi hatósággal, a kormányablakokkal, a NAV-val vagy bármely más állami szervvel. Az itt közölt tartalom tájékoztatásra szolgál, hatósági eljárás megindítására nem alkalmas, és nem minősül jogi tanácsadásnak.

Az ügy lényege

A tulajdoni lap az ingatlan-nyilvántartás hiteles kivonata, amely az ingatlan adatait, a tulajdoni viszonyokat, valamint a bejegyzett jogokat és feljegyzett tényeket tanúsítja. Teljes és szemle másolat formájában, hiteles és nem hiteles kiadmányként egyaránt igényelhető.

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény alapján az ingatlanügyi hatóság települési bontásban tartja nyilván az ország valamennyi ingatlanát. A nyilvántartás közhitelesen tanúsítja a bejegyzett jogok és feljegyzett tények fennállását; ennek hiteles kivonata a tulajdoni lap másolata. Az alábbiakban a másolattípusok, a jogosulti kör, az eljárás menete és a díjfizetés szabályai kerülnek bemutatásra.

Az ügy tárgya

Az ingatlan-nyilvántartást Magyarországon az ingatlanügyi hatóság (a köznyelvben: földhivatal) vezeti, települési bontásban, az ország valamennyi ingatlanáról. A nyilvántartás egyik kivonata a tulajdoni lap, amely három részből áll:

  • I. rész – az ingatlan azonosító adatai: település, helyrajzi szám, fekvés (belterület/külterület), művelési ág, terület, természetbeni cím, társasházi albetét esetén az albetét adatai és a közös tulajdonból hozzá tartozó eszmei hányad.
  • II. rész – a tulajdonosok adatai és a tulajdoni hányadok, a szerzés jogcíme (adásvétel, öröklés, ajándékozás), valamint az esetleges tulajdonjog-fenntartással történt eladás vagy a széljegyen még függőben lévő tulajdonjog-bejegyzés.
  • III. rész – a jogok és tények: jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom, haszonélvezeti jog, szolgalmi jog, végrehajtási jog, vezetékjog, perfeljegyzés, felszámolás ténye és hasonlók.

A tulajdoni lap tetején szereplő széljegy különösen fontos: az itt szereplő beadványokat a hatóság még nem bírálta el, tehát az ingatlan jogi helyzete a lekérdezés pillanatában változóban van. Adásvétel előtt mindig érdemes friss lekérdezést kérni, mert a széljegy akár néhány óra alatt is megjelenhet.

Teljes vagy szemle másolat?

A két másolattípus tartalmában, nem pedig hitelességében tér el egymástól:

  • Teljes tulajdoni lap másolat: a tulajdoni lapra valaha bejegyzett összes adatot tartalmazza, a törölt bejegyzésekkel együtt. Akkor hasznos, ha a tulajdonosi láncot, a korábbi terheléseket vagy egy törölt bejegyzés körülményeit kívánja visszakövetni.
  • Szemle tulajdoni lap másolat: csak a lekérdezés időpontjában fennálló, hatályos bejegyzéseket mutatja. A mindennapi ügyekhez – hitelkérelem, adásvétel előkészítése, tájékozódás – általában ez is elegendő.

Mindkettő kiadható hiteles és nem hiteles formában. A hiteles másolat közokirati erővel bír, és eljárásokban felhasználható; a nem hiteles (tájékoztató) lekérdezés csak saját tájékozódásra való, hatóság vagy bank előtt általában nem fogadják el.

Jogosultak köre

Elektronikus úton a tulajdoni lapot az a természetes személy kérheti le, aki rendelkezik a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) valamelyik azonosítási módjával – például Digitális Állampolgár alkalmazás, ügyfélkapu+, e-személyi igazolvány vagy részleges kódú telefonos azonosítás. A regisztráció díjmentes, és személyesen bármelyik kormányablakban elintézhető.

Papíralapon, személyesen a kormányablakokban és az ingatlanügyi hatóságnál is kérhető másolat. Bizonyos szereplők – ügyvédek, közjegyzők, bíróságok, pénzügyi intézmények, végrehajtók – saját, erre kialakított rendszerükön keresztül férnek hozzá a nyilvántartáshoz, a rájuk vonatkozó szabályok szerint.

A tulajdoni lap tartalmának egy része személyes adat. A nem hiteles lekérdezés is naplózásra kerül, és az adatok további felhasználására az adatvédelmi szabályok vonatkoznak: a megismert adatokat nem lehet szabadon közzétenni vagy marketingcélra használni.

Az eljárás menete

  1. Azonosítás. Jelentkezz be a hivatalos állami felületen a KAÜ-azonosítással. Ha még nincs regisztrációja, azt egy kormányablakban vagy elektronikus személyazonosító igazolvánnyal online is létre lehet hozni.
  2. Az ingatlan azonosítása. Adja meg a település nevét és a helyrajzi számot. Ha csak a természetbeni cím ismert, a legtöbb felületen cím alapján is rá lehet keresni, de a helyrajzi szám a biztos azonosító – ezt szerepelteti például a közműszámla, a korábbi adásvételi szerződés vagy az adóhatósági határozat.
  3. A másolat típusának kiválasztása. Határozza meg, teljes vagy szemle másolatra van szüksége, illetve hogy hiteles dokumentumot szeretne-e.
  4. Díjfizetés. A hiteles másolat igazgatási szolgáltatási díjköteles; a fizetés elektronikus fizetési szolgáltatáson keresztül történik.
  5. Letöltés. Az elkészült dokumentum PDF formátumban tölthető le, és elektronikus bélyegzővel hitelesített. Ha kinyomtatja, a papírpéldány már nem minősül hiteles dokumentumnak.

Igazgatási szolgáltatási díj, mentességek

A tulajdonilap-másolat szolgáltatásának igazgatási szolgáltatási díját miniszteri rendelet állapítja meg. A díj eltér aszerint, hogy teljes vagy szemle másolatról, illetve hiteles vagy nem hiteles kiadmányról van szó, és a papíralapú kiadás általában drágább az elektronikusnál.

A jogszabály bizonyos esetekben díjmentességet vagy kedvezményt biztosít – például meghatározott számú, saját tulajdonú ingatlanra vonatkozó elektronikus lekérdezésre, illetve egyes hatósági és peres eljárásokhoz kapcsolódóan. A díjtételek időről időre változnak, ezért a pontos, aktuális összeget mindig a hatályos díjrendeletből vagy a hivatalos felület fizetési összesítőjéből érdemes ellenőrizni.

A díjakról ez az oldal nem közöl konkrét összeget, mert azok gyakran módosulnak. A lekérdezés előtt a hivatalos felület minden esetben kiírja a fizetendő díjat.

Határidők

Az elektronikus lekérdezés azonnali: a dokumentum a fizetés után perceken belül letölthető. A kormányablakban kért papíralapú másolatot általában helyben kiadják. A tulajdoni lap egy adott pillanat állapotát rögzíti, ezért gyorsan „elévül”: szerződéskötéshez, hitelbíráláshoz általában néhány napnál nem régebbi lekérdezést fogadnak el.

Jogszabályi háttér

  • Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény – a nyilvántartás tartalma, közhitelessége, valamint az adatszolgáltatás szabályai (különösen a 75–76. §)
  • Az ingatlan-nyilvántartási, telekalakítási, földmérési és térképészeti eljárásokkal, továbbá az ingatlan-nyilvántartásból és az állami alapadatbázisokból történő adatszolgáltatásokkal összefüggő igazgatási szolgáltatási díjakról szóló 1/2024. (I. 30.) KTM rendelet – a tulajdonilap-másolat díja (20. § (2) bekezdés)
  • Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény – az elektronikus azonosítás (KAÜ) és az elektronikus kapcsolattartás
  • Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, valamint az (EU) 2016/679 rendelet (GDPR) – a lekérdezés során megismert személyes adatok kezelése

A hivatkozott jogszabályok hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu) érhető el. A jogszabályi környezet – különösen a díjtételek, értékhatárok és határidők – gyakran módosul, ezért a hivatkozott rendelkezések hatályát az ügy indítása előtt ellenőrizni szükséges.

Fogalommeghatározások

Helyrajzi szám (hrsz.)
Az ingatlan egyedi azonosítója településen belül. Társasházi lakásnál gyakran törtszám formájában szerepel, az albetét sorszámával.
Széljegy
A tulajdoni lapon feltüntetett, még el nem bírált beadvány jelzése. Azt mutatja, hogy változás van folyamatban.
Eszmei hányad
A közös tulajdonban álló ingatlanból egy tulajdonost megillető arány, amely nem konkrét négyzetméterekre, hanem az egész ingatlan meghatározott részére vonatkozik.
Ranghely
A bejegyzések sorrendje, amely a beadvány iktatásának időpontjához igazodik. Terhelés esetén ez dönti el, melyik jogosult elégül ki előbb.

Gyakori kérdések

Le tudom kérni más ingatlanának tulajdoni lapját?
A tulajdoni lap tartalma alapvetően nyilvános, tehát nem csak a saját ingatlanáról kérhet másolatot. A lekérdezés azonban azonosításhoz kötött és naplózott, a megismert személyes adatok pedig nem használhatók fel szabadon.
Melyiket kérjem: teljes vagy szemle másolatot?
Ha a hatályos jogi állapot a releváns – a tulajdonos személye és a fennálló terhek –, a szemle másolat elegendő. Ha a korábbi bejegyzések, például a tulajdonosi lánc vagy egy törölt jelzálogjog is vizsgálandó, teljes másolatot kell kérni.
Hiteles marad a PDF, ha kinyomtatom?
Nem. Az elektronikus hitelesség a fájlhoz kötődik. Kinyomtatva a dokumentum már csak tájékoztató másolat; ahol hiteles példányt kérnek, az elektronikus fájlt kell továbbítani vagy papíralapú hiteles másolatot igényelni.
Mit jelent, ha széljegy van a tulajdoni lapon?
Azt, hogy valaki beadványt nyújtott be az ingatlanra vonatkozóan, és azt a hatóság még nem bírálta el. Ez lehet adásvétel, jelzálog bejegyzés vagy akár végrehajtási jog is. Vásárlás előtt mindig tisztázni kell a széljegy tartalmát.
Mennyi ideig érvényes egy lekért tulajdoni lap?
Jogszabályi lejárati ideje nincs, de az adattartalma bármikor változhat. A gyakorlatban a bankok és az ügyvédek néhány napnál nem régebbi lekérdezést kérnek.

Kapcsolódó ügyleírások

Hivatalos ügyintézési csatornák

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján az érintett eljárások elektronikusan a magyarorszag.hu portálon, a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) útján történő azonosítást követően kezdeményezhetők. Személyes ügyintézésre a kormányablakokban, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál van lehetőség. Ügyvédi ellenjegyzést vagy közokiratba foglalást igénylő jogügyletekben (adásvétel, ajándékozás, társasház-alapítás, tartási szerződés) ügyvéd vagy közjegyző jár el.

Vissza az ügyválasztóhoz

Vissza az oldal tetejére