Figyelem: ez nem kormányzati oldal — független ingatlanügyi tudásbázis Jogi nyilatkozat
eIngatlanNyilvántartásügyintézés érthetően
ÜGYINTÉZÉS INDÍTÁSA

Energetikai tanúsítvány

Utolsó módosítás dátuma: 2026-08-06 09:00:00

Ügyintézés indítása »

Az oldal nem kormányzati és nem hatósági felület. Az eIngatlanNyilvántartás független, magánkézben lévő szakmai tudásbázis, amely nem áll jogi kapcsolatban a magyarorszag.hu portállal, az ingatlanügyi hatósággal, a kormányablakokkal, a NAV-val vagy bármely más állami szervvel. Az itt közölt tartalom tájékoztatásra szolgál, hatósági eljárás megindítására nem alkalmas, és nem minősül jogi tanácsadásnak.

Az ügy lényege

Az energetikai tanúsítvány az épület vagy önálló rendeltetési egység energetikai jellemzőit tanúsítja. Ellenérték fejében történő átruházás és – jogszabályban meghatározott időtartamot meghaladó – bérbeadás esetén elkészíttetése kötelező.

Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsítása uniós irányelven alapuló, hazai kormányrendeletben szabályozott kötelezettség. A tanúsítvány az épület vagy önálló rendeltetési egység fajlagos primerenergia-igényét besorolással fejezi ki, és meghatározott ügyletek érvényesüléséhez kapcsolódik.

Mikor kötelező

  • meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység ellenérték fejében történő átruházásakor (adásvétel);
  • bérbeadás esetén, ha a bérbeadás időtartama meghaladja a jogszabályban meghatározott időt;
  • új épület építésekor, a használatbavételi eljáráshoz kapcsolódóan;
  • meghatározott közhasználatú épületek esetén.

Mentesülhetnek a kötelezettség alól például a kis alapterületű, illetve az évente csak korlátozott ideig használt épületek, valamint bizonyos műemléki és ipari rendeltetésű építmények. A tanúsítványt legkésőbb a szerződés megkötéséig a vevő vagy a bérlő rendelkezésére kell bocsátani, a hirdetésben pedig fel kell tüntetni a besorolást.

Mit tartalmaz

A tanúsítvány a fajlagos primerenergia-igény alapján betűjelet ad az épületnek egy skálán, amelyben a jobb betűjelek a korszerű, alacsony fogyasztású épületeket jelölik, a gyengébbek pedig a korszerűtlen, magas fogyasztásúakat. A dokumentum kitér a határoló szerkezetek (fal, nyílászáró, födém) hőtechnikai jellemzőire, a fűtési és melegvíz-rendszerre, valamint a megújuló energia arányára, és javaslatokat is tartalmaz a korszerűsítésre.

A tanúsítványt jogosultsággal rendelkező szakember – általában építész vagy épületgépész mérnök – készíti, aki a hivatalos rendszerben regisztrálja. A dokumentum azonosító számmal érvényes, és ezt az adásvételi szerződésben is fel szokták tüntetni.

A készítés menete és költsége

  1. Kapcsolatfelvétel jogosult tanúsítóval.
  2. Dokumentumok átadása: alaprajz, tulajdoni lap, korábbi felújítások adatai, fűtési rendszer leírása.
  3. Helyszíni felmérés – a szerkezetek, nyílászárók, gépészet ellenőrzése.
  4. Számítás, feltöltés a nyilvántartásba, a tanúsítvány átadása.

A díj az ingatlan típusától, méretétől és a helyszín távolságától függ; lakásoknál általában a legalacsonyabb, családi háznál és egyedi épületeknél magasabb. Az elkészítés általában néhány munkanap.

Érvényesség

A tanúsítvány határozott ideig érvényes, és az érvényességi időt a vonatkozó kormányrendelet határozza meg. Ez az időtartam a szabályozás változásai miatt nem mindig azonos a régebbi tanúsítványokra vonatkozóval, ezért a kiállítás előtt érdemes megerősíteni a tanúsítónál, hogy az adott dokumentum meddig használható fel. Ha az épület időközben jelentősen átalakul – például teljes hőszigetelés vagy fűtéskorszerűsítés történik –, célszerű új tanúsítványt készíttetni, mert a besorolás javulhat.

Jogszabályi háttér

  • Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet – a tanúsítási kötelezettség esetei (átruházás, bérbeadás, új épület használatbavétele), a tanúsítvány tartalma, érvényességi ideje, a tanúsító jogosultsága és a nyilvántartásba vétel
  • Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet – a számítási módszertan és a követelményértékek
  • Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény – a használatbavételhez kapcsolódó követelmények
  • Az (EU) 2024/1275 irányelv (átdolgozott EPBD) – az uniós keretszabályozás, amelynek átültetése a hazai szabályok módosítását vonja maga után

A hivatkozott jogszabályok hatályos szövege a Nemzeti Jogszabálytárban (njt.hu) érhető el. A jogszabályi környezet – különösen a díjtételek, értékhatárok és határidők – gyakran módosul, ezért a hivatkozott rendelkezések hatályát az ügy indítása előtt ellenőrizni szükséges.

Gyakori kérdések

Ki fizeti a tanúsítványt eladáskor?
A kötelezettség az eladót terheli, tehát általában ő rendeli meg és fizeti. A dokumentumot legkésőbb a szerződéskötésig át kell adni a vevőnek.
Kell tanúsítvány albérlet kiadásához?
Ha a bérbeadás időtartama meghaladja a jogszabályban meghatározott időt, igen. Rövid, alkalmi bérbeadásnál a kötelezettség általában nem áll fenn.
Rontja az ingatlan értékét a rossz besorolás?
Közvetlenül nem határozza meg az árat, de jelzésértékű a fenntartási költségekről, és a vevők egyre inkább árazzák. Egyes támogatási és hitelkonstrukciók feltételként is használják a besorolást.

Kapcsolódó ügyleírások

Hivatalos ügyintézési csatornák

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény alapján az érintett eljárások elektronikusan a magyarorszag.hu portálon, a Központi Azonosítási Ügynök (KAÜ) útján történő azonosítást követően kezdeményezhetők. Személyes ügyintézésre a kormányablakokban, illetve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnál van lehetőség. Ügyvédi ellenjegyzést vagy közokiratba foglalást igénylő jogügyletekben (adásvétel, ajándékozás, társasház-alapítás, tartási szerződés) ügyvéd vagy közjegyző jár el.

Vissza az ügyválasztóhoz

Vissza az oldal tetejére